Ujságcikkek, kritikák

Az akasztófa két oldalán
Szűcs András történeti kutatásának eredménye elhalványította az egykor "baloldali szentként" tisztelt Szász Béla legendáját
2007. szeptember 13. (5. oldal)

Modor Ádám
Csornoky (Bun) Viktor volt kairói követ, a kisgazdapárt polgári tagozatának titkára, Tildy Zoltán köztársasági elnök veje 1948 decemberében állt a hóhér bitója alá. Szűcs András e héten megjelent könyvében közli azokat az ismeretlen dokumentumokat, amelyek bemutatják a Rákosi vezette kommunista párt hatalomszerzési technikáit; a végső érv a bitó.

Szűcs András többéves kutatómunkával gyűjtötte össze a mára jórészt feledésbe merült Csornoky-ügy legfontosabb dokumentumait. (Szűcs kisgyerekként látta az ÁVO-n megkínzott édesapja véres ruháit, amelyeket a nagymama mosott ki. A szerző apját is bíróság elé állították a Csornoky-perben.)
Könyvének első részében feltárul előttünk az 1945-ben szovjet megszállás alá került hazánk egyik vérlázító története. Csornoky, a fiatal kisgazda politikus a kommunista hatalomátvétel lassításáért, a szovjet befolyás ellensúlyozásáért küzdött rövid politikai pályafutása során. Amikor a kisgazdapárt felszeletelése végső stádiumába jut, és Tildy Erzsébet férje rádöbben, hogy a köztársasági elnök családja számára sem marad más választás, mint az ország elhagyása, anyósával együtt akciót kezdeményez a Tildy család Nyugatra menekítésére. (Példaként szeme előtt lebeghetett Nagy Ferenc miniszterelnök sikeres emigrálása, amikor a még hivatalban lévő miniszterelnök svájci útjáról nem tért vissza hazájába 1947 májusában.)
Az egyiptomi követségről, a követ környezetébe helyezett kommunista besúgók (Nagy Péter, Kallós Ödön) segítségével, Rákosi Mátyás elé kerülnek Csornoky titkos levelezésének egyes darabjai. Rákosi Mátyás és az ÁVO Tildy Zoltán köztársasági elnök megalázásához és elmozdításához használja fel a Csornoky-ügyet. A kairói követet Szász Béla közvetítésével hazahívja a külügyminiszter jelentéstételre, Csornoky pedig besétál a csapdába. A magyar külügyminiszter Szász egykori egyetemi társa Rajk László.
Csornokyt az ÁVO a Külügyminisztérium épületében őrizetbe veszi. A könyvben először publikált kihallgatási jegyzőkönyvekből feltárul az 1945 utáni magyar politikai élet legjelentősebb politikai pártjának (a kisgazdapártnak) a vergődése a szovjet megszállók által támogatott kommunista párttal folytatott egyenlőtlen küzdelem során. Ez a könyv nem más, mint a hírhedt szalámipolitika természetrajza. Sine ira et studio. (Harag és részrehajlás nélkül.)
Ugyanakkor kirajzolódik a 2. magyar köztársasá! g elnöké nek és környezetének életvitele a kérészéletű "demokráciában". Az orosz megszállás pokoli körülményei közepette, amikor az agyonverés, a főbe lövés, a kínzás és az akasztófa áll minden politikai érvelés mellett készenlétben. Amikor hazug és hamis, konstruált vádakkal, vagy erőszakkal és kínvallatással, vagy kedvezmények kilátásba helyezésével fűszerezett fenyegetéssel kicsikart kirakatperekben ítélnek halálra vagy súlyos börtönbüntetésre válogatás nélkül mindenkit, aki útjában áll a szovjet birodalmi érdekeknek és azok hazai kiszolgálóinak: a kommunistáknak és társutasaiknak. Amikor a hazugság és a propaganda karöltve üli torát, és a politikai ellenfeleknek nincs elnöki kegyelem, ezt a politikai rendszert semmi esetre sem nevezhetjük népuralomnak. Talán Márai Naplójának szavaival írhatjuk le röviden és pontosan, hogy a 2. magyar köztársaság pártokráciája és a magyar nép milyen viszonyban állt egymással: "Ilyen tünetek észlelhetők voltak 1945-öt követően Magyarországon és máshol is, ahol a hivatásos forradalmárok meghirdették a népjólétet, de a nép gyanakodva figyelte, hogy népjólét helyett pártjólét követi a szétrombolt hierarchiát."
A Tildy családról és különösen az elnök feleségének, Tildy Zoltánnénak férjére és családjára gyakorolt befolyásáról is sok új, érdekes adalékkal szolgál Szűcs András könyve.
A hatalmi önkény jellemzésére jó példákat szolgáltatnak az egykor szigorúan titkos dokumentumok, melyekből kiviláglik, hogy milyen koncepciók jegyében zajlottak a vizsgálatok a politikai rendőrségen, és a bírósági ítélet milyen előzmények után született meg a Csornoky-ügyben. A könyv végigolvasása után megállapíthatjuk, hogy a 2. magyar köztársaság nem volt jogállam.
A kötetben jól dokumentált formában olvasható a Csornoky-ügy utóélete is. Az 1963-as elutasított felülvizsgálat után csak az 1992-es Legfelsőbb Bíróságon született felmentő ítélet szolgáltatott igazságot a politikai kirakatperben halálra ítélt és kivégzett Csornoky Viktornak jogi szempontból.
A kötet második részében a szerző sze! mbesíti az eddig Szász Béláról nyilvánosságra került értékeléseket saját kutatási eredményeivel. Ebből kiviláglik, hogy Szász Béla kulcsszerepet játszott Csornoky Viktor Kairóból történt hazacsalásában. A kötetben részletesen ismerteti Szász Béla életútját önéletrajzi munkái és a munkásságát, helytállását méltató publikációk tükrében. Véleménye és következtetései - az általa közöltek fényében - azonban eltérnek az eddigi értékelésektől. E sorok írója, aki személyesen találkozott Angliában Szász Bélával, és szerkesztette a Szűcs könyvében többször idézett Szász Béla-interjút is tartalmazó szamizdat kötetet, az itt elsőként közölt dokumentumok elolvasása után revideálni kényszerült Szász Béla jelleméről alkotott véleményét.
Szűcs András ugyanis a Történeti Hivatalban folytatott kutatásai során rátalált azokra az 1954-es ÁVH-s felülvizsgálati jegyzőkönyvekre, amelyekben Szász Béla, a Rajk-perben elítélt politikai fogoly vall korábbi szerepéről a Csornoky-ügyben.
Memoárkötetéből Szász sajnos kihagyta két titkos kairói diplomáciai küldetését, amelyekre azért került sor az ÁVO és a külügyminiszter megbízásából 1948-ban, mert Csornoky Viktor kairói követ korábban már említett két munkatársától (Nagy Péter, Kallós Ödön) nyugtalanító "besúgói" jelentések érkeztek. Ezek valóságtartalmának ellenőrzése és Csornoky hazacsalása céljából utazott ki Szász Kairóba Rajk személyes kiküldöttjeként. A sikeres küldetés elvégzése után mindkétszer jelentést tett, nem csupán külügyminisztériumi feletteseinek, de az ÁVO illetékes vezetőinek is. Legalábbis ez derül ki Dékán István egykori ÁVO-s őrnagy Szász Béla 1954-es felülvizsgálati vallomását megerősítő feljegyzéseiből.
A kommunista párt és Rákosi Mátyás hatalomszerző törekvéseit okos önkéntesként szolgáló Szász Béla képe nehezen vagy sehogy sem illeszthető össze a "baloldali szent"-ként tisztelt áldozat arcképével. 1956 után Szász Béla személyisége, neve egybeforrott az antisztálinista, baloldali (kommunista) ellenállással, ő volt a "jó kommunista", aki előbb a börtönben ell! enállt a z ÁVH-s pribékek követelésének, és nem írt alá semmiféle hamis vádat tartalmazó jegyzőkönyvet, majd 1956 után nyugati emigrációban megírta emlékezéseit Minden kényszer nélkül címmel. A kötet 1984-ben szamizdat kiadásban is megjelent Krassó György Magyar Október (M. O.) Kiadójánál, Budapesten. Ebben a memoárkötetben feltárul egy megtörhetetlen, szilárd jellemű kommunista élete és szenvedése az ÁVH vallatószobáiban, aki a kínzások hatására szembefordul a párttal.
Szász Béla a harmincas években lépett be az illegális kommunista mozgalomba Budapesten; az egyetem elvégzése után Párizsba, majd onnan 1939-ben Argentínába vándorolt ki, ahol újságíró és lapszerkesztő volt. Innen tért vissza 1946-ban Magyarországra, ahol felajánlotta szolgálatait Rajk László kommunista belügyminiszteren keresztül a hatalom megszerzéséért bármilyen eszközt bevetni képes kommunista pártnak. Előbb lapszerkesztő lesz, majd 1948-ban kerül a Külügyminisztériumba. Itt bízzák meg a Tildy köztársasági elnök lemondását és Csornoky halálát okozó kairói küldetéssel. Sikeres küldetésével megakadályozta a Tildy család külföldre menekítését, ezzel elejét véve újabb nemzetközi diplomáciai botránynak. A kommunista párt hálája 1949-ben őt is utolérte: letartóztatták, megkínozták, elítélték, és bár megúszta az akasztófát, az ÁVO markából csak saját korábbi dicstelen szerepét feltáró vallomással szabadulhatott. Ezzel is igazolva a párthoz fűződő "elévülhetetlen érdemeit".
Az Unicus Kiadó Szűcs András könyvének közreadásával eltüntetett a magyar történelem fehér foltjaiból egyet. Köszönet érte az elsőkönyves szerzőnek és a kiadónak, Kemény Andrásnak.